Sikerült benyalnom valami torokkaparós fuldoklós nyavaját, és így a "komoly" felvételek egytől egyik szünetelnek. Mivel így még többet ül (vagy éppen fekszik) az ember a gép előtt, adja magát, hogy valami játékot is lehetne akár tolni, de ugye túl gondolkodós nem jöhetett szóba, mert van elég bajom így is, és mivel a hangom is elment, - vagy ahogy a Kutya szokott fogalmazni; mutáltam - ezért pont jókor jött a Steamen a The Incredible Adventures of Van Helsing II. leárazása, mivel már az első részt is nagyon szerettük. Ennél nem kell sokat beszélnünk, bejelentkezünk, aztán megyünk, pár szót váltunk, amúgy se dumagép mint cséphadaró üzemmódba áll át ilyenkor az ember.

Az első részben a végső cél a gonosz professzor legyőzése volt, aki gépeket és szörnyeket küldött az emberekre (és ránk), feladatunk Borgovia sötét városának a felszabadítása volt. A végén kupáncsaptuk a nagy robotot, amit a csúnyabácsi irányított, és mindenki nagyon boldog volt. Bár egy spinoffal a bácsi elmenekült... A folytatás ott folytatja, ahol az előző rész abbahagyta a történetet. A csúnyabáécsi visszatér, és seregeket toborzott, amivel elkezdte a világot meghódítani. Éppen ezért hirtelen egy háborúba csöppen az ember, és rászakad annak minden terhe és felelősége. Miután a prológust befejezzük, rádöbbenünk, hogy az előző részhez képest a játékmenetben is rengeteg dolog megváltozott.

Természetesen újabb képességek jelennek meg a hősünknél, illetve a maximális szint is 30-ról 60-ra emelkedett. Több képességet lehet elhelyezni gyorsgombra, valamint értelemszerűen picit (bár nem látványosan nagyot) erősödött a grafika is. A játékmenetben sokkal több a videós bejátszás, párbeszéd, ami néhol még picit zavaró is tud lenni, megakasztja a játékmenetet, de persze ez ízlés kérdése is. Mi mondjuk ketten játszottunk, és haladni akartunk, ebbe azért az 5 perc játék - 2 perc videó elv nem annyira fért bele az elképzelésünkbe. Újdonság még, hogy a háború kimenetelét is lehet látszólag "managelni" főkapitányként, mozgathatjuk a seregeket (a sztori és beszélgetések közben is), valamint többször is döntéseket kell ezügyben is hoznunk. Érdekesség, bár néha zavaró, hogy egy rádión (ezen mondjuk fennakadtunk...) szól a játék közben a bázisról az egyik kapitány, hogy támadnak a barlangokon keresztül minket. Amit viszont erősítettek - szerintem jó irányba -, az a tower deffense rész. Remek ötlet volt egy hack n' slash játékba behozni, már az első részben is szerettük, a második részben meg külön rá is játszanak erre, és az új tornyok és védelmi dolgok külön élvezetesek (és erősek, látványosak).

Az előző részből a teljesen kimaxolt és feltápolt 30-as karaktereket át lehet hozni, és rögtön egy erősebb játékmódban lehet velük játszani onnan, ahol abbahagyták a játékosok a történetet. Ez egy jó ötlet, bár mi inkább az új karakterekre koncentráltunk, de biztos ki fogjuk próbálni, hogy milyen a meglévő karakterekkel menni majd. A játék egyébként az újrajátszhatósági faktorra - modern nevén az endgame content-re - is nagy hangsúlyt fektet. Lehet a sztori módot erősebb szinten játszani, lehet menni erősített mobok ellen adott területeken, pvp pályás is vannak 8 játékosig, ill. DLC formájában érkeznek majd hozzá frissítések, hol ingyenesek - hol nem, de ígérik, hogy tartalmilag bővítik majd a játékot, tehát gondolnak azokra is, akik esetleg nagyon rákattannának.