A "magyar" mentalitás - avagy dögöljön meg a szomszéd tehene...

A minap feltettem egy videót a csatornára, ami egy vicces kis videó volt, és benne kiemeltem egy-két tulajdonságát egy másik videósnak. Nem akartam direkt utalásokat tenni, szimplán gondoltam, hogy aki érti, az egy jót nevet a dolgon, és továbbmegy. Persze nem így történt, hanem kisebb háború alakult ki, ki ellenem, ki mellettem kampányolt, alapvetően (sajnos) kevesen értették meg a célját ennek a videónak. Éppen ezért, hogy ne legyen ebből nagyobb félreértés, most elmondom, hogy mit gondoltam, amikor elkészítettem ezt a videót.

Mindenki úgy szervezi az életét és a játékait, ahogy az neki jó. Ehhez nem csak hogy bárkinek joga van, hanem - és itt külön kiemelném - tényleg úgy gondolom, hogy csinálja úgy az ember ha teheti, hogy neki jó legyen. Na ebbe sem kell nagy mögöttes tartalmakat gondolni, egyszerűen ha tudja maga körül irányítani a történéseket a saját javára, miért ne tenné meg? Itt kaptam az első "vádat", hogy minden más videóra is reagáltam, és hadakozok, meg non-stop ezzel foglalkozok. Azt kell mondjam, hogy nem. Ugyanúgy, ahogy más se foglalkozik naphosszat az én dolgaimmal, én se teszem ezt. Beszélgetünk, elvagyunk, röhigcsélünk, és én még azt is beismerem, hogy néha valóban jegyzetelek, és igen, plagizálom a poénokat, ha úgy gondolom. Eddig még ebből se volt sértődés.

Jelen videómnál meglepően heves reakciók láttak napvilágot a hozzászólásokban, aminek az egyik oldalon örülök, a másik oldalon meg kicsit sírok. Örülök, mert alapvetően jó, ha érzelmeket vált ki az ember a másikból, és jó, ha sikerül a tűréshatárt megmozgatni annyira, hogy aktivizálja magát a néző egy hozzászólás erejéig. Rossz, mert - és itt hangsúlyozom - szerintem túlzottan heves érzelmeket tettetek egy alapvetően 20 perces munka mögé. Igen, nagyjából 10 perc alatt megítam a szöveget, felmondtam, öt perc alatt összevágtam, és másik öt alatt rendereltem és feltöltöttem. De legyen 30 perc, és akkor sokat mondtam. Persze tudom, hogy egy politikus egy mondattal is kisebb forradalmat robbant ki az országban, de nem gondolom magamat ennyire fontos személynek.

Aki egy picit ismer, az tudja, hogy a végső cél amúgy a világuralom, és persze ehhez néha nem elég a szép szó, tehát egy picit be kell "mocskolni" a kezünket, de azért úgy gondolom, hogy amikor egy ennyire tudatos videót készítek, akkor az a-helyett, hogy egy ellenséges viszont alakít ki a nézők és köztem, inkább szemlélhető egy görbe tükörként is. Persze ha egy stand-up sztár kiáll a közönség elé, és ugyanezt megteszi bármelyik ismert emberrel, akkor mindenki vigyorog egyet, aztán vagy elfelejti, vagy elmeséli a barátainak, vagy beépíti a beszélgetéseibe mint egy jó poént. Érdemes azon elgondolkodni, hogy egy alkotónak biztos az-e a szándéka, hogy bántson, a lelkébe taposson másoknak, amikor ezer meg egy jobb dolga is akad. Például a szórakoztatás.

Végezetül felhívnám a figyelmeteket arra, hogy teljes mértékben igyekeztem a videó készítésénél indirekt maradni. A "támadott" fél nem szólalt fel (nyilvánosan) tudtommal, nem gondolta, hogy fel kell ezt ennyire venni. Holott én egy szóval se mondtam, hogy kiről van szó, a nézők aggaták rá ezt az inget (tudjátok, akinek nem inge...), és bár telitalálatos volt a dolog, azért elgondolkodnék azon is, hogy miért gondolt mindenki ugyanarra. Én tisztában vagyok a hiányosságaimmal, vajon más is tisztában van a sajátjaival?