Az a helyzet, hogy programozóként és megrögzött kockaként komoly problémába is ütközhet a társkeresés, ha valaki nem egy koncertre járó dizsiben táncoló tipus. Meglehetősen sok párkereső oldal létezik a neten, de a zöme (számomra) adatbiztonsági problémákat vet fel, mert egyszerűen még az alsógatyám vonalkódját is meg kell adnom. Éppen ezért a sokak által kedvelt alkalmazást is jó sokára, konkrétan nagyjából egy hete "találtam" meg.

A Tinder elég egyszerű logikára épül - és bár ezen finomítottak időközben -, az alapja az, hogy valamilyen metódus szerint képeket dobál eléd, és eldöntheted, hogy tetszik-nem tetszik valaki. Ezt a vénembereknek - mint én - gombbal is megerősítették persze, de az eredeti felállás szerint balra-jobbra húzással lehet nemet vagy igen "mondani" egy adott személyre. Ez értelemszerűen elég hatékonnyá teszi a "társkeresést". Ha a másik fél is igent jelölt a Te képedre, akkor "párok" lesztek, és tudtok egymással kommunikálni. Ezt finomítja, hogy lehet úgynevezett szuperlájkot nyomni (az ingyenes verzióban naponta egyet) a személyre, amiről kap értesítést a másik. Ez már jobban hasonlít a társkeresőkhöz, talán annyiban nem, hogy a túloldal még mindig mondhat nemet, addig a kommunikáció sem indulhat meg a két fél között.

A beállításokban sok dolgot be lehet állítani, többek közt a távolságot a két fél között, a profilképek sorrendjét (ha jól emlékszem, maximum 6-ot), egy 500 karakteres leírást, azt hogy fiút keresel vagy lányt, egyszóval a lényeges dolgokat. Egyébként az adatokat automatikusan a facebook fiókból szedi a program (engedélyezés után, nem kell megilyedni).

A lényeg, hogy ha a "pepecseléssel" megvan az ember, akkor lehet nekiállni az igen-nem akciónak. Ha valakiről többet akar tudni az ember egy képnél, rákattintva megtekinthető a leírása (ha van, sokaknak nincs), valamint a többi képe. Mindenhol lehet azonnal lájkolni vagy elutasítani, és már jön is a következő "jelölt". De lássuk a személyes tapasztalatokat. Kezdésnek az azonosításra használt profilképemmel kezdtem el a keresést. Ez úgy el is riasztotta nagyjából az összes embert. Nem is értem, miért... :D

Nagyjából 3-4 nap után, amikor már érzésem szerint egy kisebb falu összes tagját likeoltam, meguntam a dolgot, és hagytam a dolgot a fenébe. Aztán egyszer csap erre olyan 2-3 nappal csippant a telefonom, és jelezte a Tinder, hogy van egy párom. Lelkesen elindítottam az appot, felugró ablakban értesített, hogy álmaim párja készen áll, hogy hosszú távú kapcsolat keretei között örökbe fogadhassuk gyermekeinket. Egyszóval lelkesen írtam neki, hogy menjünk kávézni, elvileg 1km-re van, aztán majd megismerjük egymást. Mert hát mi mást írnék, csak nem azzal nyitok, hogy te, és egy adott cég 3 rétegű wc papírján kívül csak vészhelyzetben...

Aztán várakozás... két nap után "eltűnt" a pár a Tinderből... Remek... Megint kettétörtem lélekben a telefont, hogy minek is áltatom magam ilyenekkel, de aztán erre olyan két héttel Kutyával (lásd Youtube csatorna) néztünk valami rémesen unalmas filmet (vagy csak nem kötötte le a figyelmet, már nem emlékszek), és ilyenkor a telefon pöcögtetése úgy jó tud lenni. Szoktam autózni is a hegyek között, de most valahogy a Tindert vettem elő újra. Gondoltam, itt az ideje revizionálni a profilt, így fontossági sorrendben szépen kezdtem a képekkel. Az ijesztő kép helyére bekerült egy bizalomkeltőbb darab, meg egy őrült kép is a "repertoárba", valamint a leírást is módosítottam olyanra, hogy ha valaki nem csak a kép alapján ítél, akkor tudja, mit "kínálok". Majd ezzel meg is untam a Tinderezést. Telefon félre, film végén Kutyával csacsogás még. Telefon csippan.

Valaki szuperlájkolt engem. Nézem, majd kiesik a szemem, hihetetlen. Most persze még várni kell, hogy mi lesz az eredménye, de addig is bizakodok, hátha nem csak a meló talál meg engem :D Persze vannak a programnak idegesítő funkciói is. Az egyik ilyen, hogy amikor a szuperlike-ot kaptam, akkor az aznapi lájkok már elfogytak, és rögtön az arcomba tolta a Tinder plus szolgáltatást, amivel ez korlátlanná válik ugye. Potom havi 4800ft-ért.. Köszi, a mobilszámlám nincs ennyi, nem hogy majd ilyen "baromságra" költök ennyit. Ebből megvan már az első randi teljes költségvetése. Két kávé, két üdítő, talán még nem is kerül ennyibe :D

Nektek van tapasztalatotok vele, kipróbáltátok már? Mik a tapasztalaitok a netes társkereséssel kapcsolatban?